A binokulárok (vagyis két szemmel egyszerre használható távcsövek) igen nagy népszerűségnek örvendő eszközök a vadászok, hajósok, kirándulók, természetjárók között. Az alábbiakban segíteni szeretnénk a távcsövek – a felhasználó igényeihez legjobban illő - optimális kiválasztásában.

Nagyítás

A binokulárok jelzésére a gyártók leggyakrabban egy számpárt használnak, pl. 8x42 vagy 15x70. Ezek az eszköz legfontosabb paramétereire utalnak, melyek közül az első érték a nagyítást adja meg. A még kevésbé tapasztalt vásárlók előszeretettel keresik a minél nagyobb nagyítású távcsöveket, azonban ez nem mindig szerencsés döntés. Egyrészről a kézben tartott távcsőnél nem szabad megfeledkezni a kezünk remegéséről (gyakorlatilag 15x nagyítás felett már állványon/megtámasztva lehet csak használni a binokulárokat), másrészt a nagyítás növelésével a kapott kép egyre fényszegényebb lesz, harmadrészt pedig a nagyobb nagyítás kisebb látómező elérését teszi lehetővé.  (Ezekről részletesebben szólunk még később.)

Egyre gyakrabban találkozhatunk olyan távcsövekkel, amelyeknél a nagyítására egy intervallumot adnak meg: pl 8-25x35. Ebben az esetben zoom eszközzel van dolgunk, melynek a nagyítása 8x és 25x értékek között változtatható. A zoom távcső első látásra roppant praktikusnak tűnik, azonban a változtatható nagyítás miatt teljesítményük sok tekintetben behatárolt. Az okulár - felépítésének köszönhetően - különösen kis nagyítások esetén igen szűk látómezőt képez le a fix nagyítású binokulárokhoz képest, emiatt szinte csőlátás érzetet kelt ha beletekintünk. Nagyobb nagyítások esetén a látómező ugyan már megközelíti a fix nagyítású binokulárokét, ám ahhoz hasonlóan a kapott kép meglehetősen fényszegény lesz. Összességében a zoom binokulár kevéssé preferált eszközök az igényes természetmegfigyelő között, nem véletlenül a felsőkategóriás modellek között nem is találunk ilyen típust.

Átmérő

A másik legfontosabb paramétere az objektív átmérő. Erre a jelzésükre szolgáló számpár második értéke utal, vagyis a 7x35 és 12x60-es binokulárok esetében az objektív átmérője 35 mm illetve 60 mm. Az átmérő nagyon fontos a fénygyűjtő képesség szempontjából, különösen gyenge fényviszonyok közepette (szürkület ill. éjszakai megfigyelés) jelentkeznek az előnyei. A lencseátmérő növelése egyre nagyobb méretet és súlyt jelent ami különösen kézből történő használat esetén hátrányos. Általános megfigyelésre általában 40-50 mm-es binokulárok javasoltak.

Objektív

A kiválasztás során sokszor kevéssé kap hangsúlyos szerepet az objektív felépítése, pedig a kiváló képminőséget ez az optikai elem alapozza meg. Az objektív lencse a párhuzamosan érkező fénysugarakat megtöri és mögötte a fókuszpontban egyesíti őket. A különböző hullámhosszú fénysugarakat azonban más és más mértékben töri meg így tulajdonképpen nem egyetlen közös fókuszpontot kapunk. Az okulárban ezt úgy látjuk, hogy az objektív "színez", vagyis hamis színeket (pirosas-kékes-lilás) mutat a kontrasztosabb objektumok körül. A lencsék színezésének csökkentésére többféle módszer létezik: legegyszerűbb és legrégebben használt megoldás szerint az objektívet két, eltérő karakterisztikájú lencsetagból készítik, melyek minimalizálják a színezést. (Újabban piacra dobtak olyan binokulárokat is, melynek objektívje három (vagy akár négy) lencsetagból épül fel, ezekre lentebb visszatérünk.) A lehető legtökéletesebb színkorrekció úgy érhető el, ha az egyik lencsetag elkészítéséhez speciális (és drága) üveganyagot használnak fel. Ezek az ún. apokromatikus binokulárok, melyeket a piacon többféle általános jelzéssel illetnek: pl, SD, ED HD, stb.

Egy binokulár objektívnek azonban nem a színezés az egyetlen optikai hibája. Különösen a látómező széle felé számos egyéb torzítással kell szembenéznünk, pl. romlik a képélesség, az egyenes vonalak meggörbülnek stb. Ezek a hibák csökkenthetőek ha az objektív nem kettő, hanem három vagy négy lencsetagból épül fel. A számítógéppel megtervezett objektív, a kimagasló megmunkálási precizitás, a felhasznált korszerű üveganyagok kiváló minőségű objektív elkészítését teszik lehető: mindez szükséges, de nem elégséges feltétel egy csúcsminőségű binokulár esetében.

Prizmák

A prizmák igen fontos részei a binokulárnak. Nélkülük fordított állású képet kapnánk vagyis fejjel lefelé látnánk mindent ami földi megfigyelés esetén felettébb kényelmetlen. Kétféle prizmarendszerrel találkozhatunk a piacon: Porro prizmákkal és tetőél prizmákkal.

A tetőélprizmák a binokulárok belsejében egy vonalban helyezkednek el, így jelenlétükre kívülről is következtethetünk a látcső kompaktabb külseje alapján. Technikai okok miatt elkészítésük drágább mint a Porro prizmáké, ezért leginkább a felsőkategóriás binokulárok használják ezt a prizmarendszert. A Porro prizmát használó binokulárok felismerhetőek a két "eltolt" tubusnak köszönhetően és a tetőél prizákhoz képest, könnyebben olcsóbban előállíthatóak jó minőségben.

A prizmák felépítése mellett azok anyaga is fontos paraméter. A drágább és jobb minőségű BAK4 (barium-crown) és az olcsóbb BK7 (borosilicate) jelzésü prizmák üveganyagukban különböznek. A BAK4-es prizmák élesebb, kontrasztosabb képet adnak, így a felső kategóriás binokulárok kivétel nélkül ezt a típust alkalmazzák.

A binokulárok mechanikai kivitelezésének Achilles-ina a prizmák tokozása. Amennyiben ez nem kellően masszív, a prizmák a használat során könnyen elmozdulhatnak, megszüntetve a két tubus optikai tengelyeinek párhuzamosságát. Kis mértékű eltéréseket az agyunk képes kompenzálni, ennek hosszú távon azonban szem- és/vagy fejfájás lesz a következménye. Nagy mértékű eltérése esetén a binokulár kettőz. A Porro prizmás modellek érzékenyebbek a rázkódásokra, mint a tetőél prizmásak. Az optikai tengelyek párhuzamosságára a márkásabb binokulárok gyártói külön odafigyelnek, a gyártósorokról lekerülő darabokat szakképzett optikusok speciális műszerekkel állítják be - mindez természetesen az árban is jelentkezik.

Tükröződéscsökkentő bevonatok

Antireflexiós bevonat nélkül az üveg a felületére eső fény 4%-át visszaveri, más szóval a fény 96%-át engedi csak át. A számos (nemritkán akár 10 db!) üveg/levegő felülettel rendelkező binokulárok esetében az okulárban látott kép igen fényszegény lenne megfelelő tükröződéscsökkentő bevonatok használata nélkül.

A legolcsóbb "gagyinak" tekinthető binokulárokon rubinpiros színű bevonatot találunk ami nem igazán nevezhető tükröződéscsökkentő bevonatnak, tekintve, hogy a feladata a fény egy részének kiszűrése ezáltal az objektív optikai hibáinak palástolása. Ennek köszönhetően a binokulárban látott kép ciánkék árnyalatúnak tűnik, azaz nem olyan képet látunk mint a valóságban.

Az alsó kategóriás binokulárok kék színű antireflexiós bevonatot találunk, ami egyrétegű bevonatra utal. Ha minden felületre alkalmazzák, akkor elfogadható minőségű képet kapunk. A gyártók "fully coated" jelzéssel forgalmazzák ezen termékeket. Ennél jobb minőséget adnak a "multi-coated" bevonattal ellátott eszközök, ahol is legalább egy felület (rendszerint az objektív) többrétegű (általában zöld) színű antireflexiós réteggel ellátott. A felsőkategóriás eszközök fully multi-coated bevonatúak, ahol minden felületen (a prizmákon is) többrétegű (zöld vagy zöldesbordó színű) antireflexiós bevonatot találunk: ez a megoldás teszi lehetővé a legjobb fényhasznosítást. A csúcsminőségű tetőél prizmás modellek ezen túlmenően ún. fázis bevonatot (phase coating) alkalmaznak a legélénkebb színek érdekében.

Látómező

A binokulárok talán harmadik legfontosabb mutatója a látómező mérete. Ennek értékét kétféle mértékegységben szokták megadni, fokban és méterben. A fokban kifejezett érték elsősorban csillagászok számára bír jelentőséggel, megadja a látcső által leképzett égterület nagyságát. Egy 15x70-es binokulár látómezeje 4.4°, vagyis a telehold majdnem kilencszer elférne egymás mellett. Földi megfigyelő számára az az érték fontosabb, mely megadja, hogy 1000 m-en mekkora a látómező átmérője méterben kifejezve: egy átlagos 8x42-es binokulár esetében ez kb 120 m.

Amint fentebb leírtuk a nagyítás növelésével párhuzamosan csökken az elérhető látómező, melyet az okulárok látószöge is befolyásol. Az okulár látószögét kiszámolhatjuk, ha az általa leképzett látómezőt megszorozzuk a nagyításával: a fenti 15x70-es binokulár esetében 66°-ot kapunk. (4.4°x15). Az okulárok látószöge leggyakrabban 50-70°-os érték között mozog: túl nagy szám esetén a látómező széle kevéssé lesz éles, ha túl kicsi, akkor betekintéskor kellemetlen csőlátás érzetünk lesz, ami negatívan befolyásolja a látcső használhatóságát. Különösen zoom binoukárok esetében gyakori a túl szűk látómező.

Kilépő pupilla

A nagyítás és az átmérő meghatározzák a binokulár kilépő pupillájának méretét. Kiszámítása meglehetősen egyszerű, a mm-ben objektív átmérőt el kell osztani a nagyítással, vagyis egy 8x42-es binokulár kilépő pupillájának átmérője 5.25 mm (42/8 = 5.25).

Mit befolyásol a kilépő pupilla mérete? Nem sokat, mindaddig, míg a szemünk pupillájának átmérője kisebb a binokulár kilépő pupillájánál. Szürkületi ill.éjszakai fényviszonyok közepette pupillánk kitágul, hogy több fényt engedjen a szemünkbe, ekkor könnyen előfordulhat, hogy a látcső kilépő pupillája korlátozzó tényezővé válik. Amennyiben a binokulár kilépő pupillája nagyobb, mint a szemünk pupillájának mérete, akkor az összegyűjtött fény egy része elvész. Egy 8x25-ös binokulár esetében a kilépő pupilla átmérője 3.1 mm, vagyis sötétben (mikor pupillánk ennél nagyobbra kitágult) szabad szemmel fényesebbnek látjuk a tereptárgyakat mint a binokulárban. Ideális esetben a fiatal megfigyelő pupillája akár 7 mm-esre is kitágulhat, az idő előrehaladtával ez az érték azonban egyre kisebbé válik, idős korban nem ritkán alig 4 mm-esre csökken.

Pupillatávolság

A binokulárok pupillatávolsága megadja, hogy milyen közelről kell az okulárkba benézni ahhoz, hogy a teljes látómezőt átlássuk. Ez a mutató különösen szemüveggel történő használat során lényeges: amennyiben kicsi (kb 15 mm alatti) szemüveg használatakor nem tudjuk a teljes látómezőt áttekinteni.

Relatív fényesség index

A relatív fényesség index a binokulárokban látott kép fényességének összehasonlítását teszi lehetővé. Kiszámolásához nem kell mást tenni, mint a kilépő pupillának az értékét négyzetre emelni. 8x42-es binokulár relatív fényesség indexe tehát 27.6, míg a 15x70-esé 21.8. A gyakorlatban viszonylag kicsi a jelentősége, mivel a látott kép fényességét befolyásolja a prizmák anyaga ill. az antireflexiós bevonatok minősége erre pedig semmilyen utalást nem ad a képlet.

Szürkületi érték

A szürkületi érték szintén egy meglehetősen szubjektív, nem túl sokat mondó érték. Arra tartalmaz utalást, hogy gyenge fényviszonyok közepette (különösen borús időben, hajnali- ill. esti szürkületben) mennyi részletet képes a binokulár megmutatni.

Kiszámítása nem túl bonyolult, a nagyítás és az átmérő szorzata gyökét kell számolni. 8x42-es binokulár esetén a szürkületi érték 18.2, míg 15x70-es binokulárnál 32.4. Elméletileg minél nagyobb a kapott szám annál jobban használható a távcső a fenti körülmények között. A gyakorlatban messzemenő következtetést csak ezen mutató alapján ne vonjunk le, mivel a látott kép fényességét befolyásolja a prizmák anyaga ill. az antireflexiós bevonatok minősége erre pedig semmilyen utalást nem ad a képlet.

Nitrogén (gáz) töltés

A természetmegfigyelésre kifejlesztett látcsövek belseje nitrogéngázzal van töltve túlnyomással, ami megakadályozza, hogy a külső pára beszivárogjon a belső felületekre lerontva a binokulár teljesítményét.

Fókuszálás

A binokulárok kétféle megoldást használnak a fókuszálásához. Leginkább elterjedt megoldás a középső fókuszáló gomb használata, mely mind a jobb, mint a bal okulárt egyformán állítja. A dioptria korrekció a jobb oldali okulár eltekerésével valósítható meg. Ez a megoldás különösen a kisebb méretű, földi megfigyelésre használt eszközök esetén tipikus, mivel itt sűrűn kell az élességet állítani attól függően, hogy a céltárgy milyen közel látható. A csillagászati binokulárok okulárjai általában külön-külön állíthatóak. Ennek az az oka, hogy ez a megoldás egyszerűbben kivitelezhető illetve az égbolt megfigyelése során ritkán kell élességet állítani.

Közelfókusz

Binokulárok esetében különösen lényeges a közelfókusz értéke. Ez megmutatja, hogy melyik az a legközelebbi céltárgy amire a binokulár fókuszálni képes. Találkozhatunk akár 1.5 m-es értékkel is, mely első hallásra esetleg szokatlanul hangzik: ki akar 1.5 m-re levő objektumot binokulárral megfigyelni?! Előfordulhat, hogy valami közeli élőlényt (rovar, lepke, virág) szeretnénk részleteiben vizsgálni, ilyenkor az extrém közelfókusz jól jöhet. Arról nem is beszélve, hogy lehetőség van a fókuszponton kivül és belül "mozogni", ami segít a legélesebb beállítás megtalálásában. A nagyítás növelésével a közelfókusz értéke is növekszik.

Ergonómia

Hiába rendelkezik egy jó binokulár igen jó optikai paraméterekkel ha annak használata kényelmetlen. Mivel ezt teljesen szubjektív tényezők befolyásolják, nem lehet a binokulárokat összehasonlítani aszerint melyik a jobb. Erre legjobb módszer, ha kézbe vesszük az eszközt, kipróbáljuk, hogy mennyire nyeri el a tetszésünket.

A "távcső kisokos" Szarka Levente ( makszutov.hu ) munkája.